A felszámolási eljárás célja az adós (legjellemzőbben cégek, de ide tartozik például az alapítvány, egyesület is) jogutód nélküli megszüntetése.

Amennyiben céggel szemben van fennálló követelésünk akkor a következőképpen lehet felszámolási eljárást kezdeményezni, vagyis a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, ha:

- az adós gazdasági társaság szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő húsz napon belül nem rendezte vagy azt nem kifogásolta, és az ezt követően kapott írásbeli fizetési felszólításra sem egyenlítette ki, vagy

- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban (fmh) megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem teljesítette, vagy

- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás nem volt eredményes, vagy

- az adós a tartozását csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem rendezte, vagy

- a korábbi csődeljárást a bíróság megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

- az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja megfizetni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai, tulajdonosai felhívás ellenére nem vállalták azt, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Az illetéktörvény rendelkezései szerint a felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 80.000,- Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 30.000,- Ft, közzétételi költségtérítése 25.000,- Ft. Az illetéket elektronikusan kell megfizetni átutalással az illetékes Törvényszék eljárási illeték számlaszámra, a közzétételi költségtérítést pedig az IM számlaszámára. Az illeték és költségtérítés megfizetését bankkártyával is lehet teljesíteni az EFER rendszer útján.

Csődeljárás esetén a közhiedelemmel ellentétben nem a jogutód nélküli megszüntetés a cél, hanem az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet a hitelezőktől fizetési haladékot kapjon, és ez alatt a hitelezőkkel megkösse a csődegyezséget. A csődeljárás megindítása iránti kérelmet az adósnak kell benyújtania. A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Felszámolás megindítása, kezdeményezése

A felszámolás a követelések érvényesítésének egy relatíve gyakran alkalmazott eszköze. A felszámolás megindítása azonban minden esetben átgondolást igényel. A jogi képviselet kötelező a felszámolással kapcsolatban a polgári perrendtartás és a csődtörvény alapján. Felszámolás kezdeményezése: papír nélkül Közelmúltban történt változás, hogy a felszámolási eljárás megindítása kizárólag elektronikus úton lehetséges, azaz nyomtatvány-kitöltő szoftver útján kell megküldeni az illetékes törvényszéknek.

Bíróság illetékessége

A felszámolás kezdeményezése a felszámolás eljárás elrendelése iránti kérelemnek az illetékes törvényszékre történő benyújtásával kezdődik. A kérelem illetékköteles, illetve közzétételi költségtérítés is fizetendő. A felszámolás megindítására irányuló eljárás során a jogi képviselet kötelező.

A fizetésképtelenség vizsgálata a csődtörvény alapján

A bíróság a felszámolást kezdeményező kérelmet elsősorban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az annak háttérjogszabályát jelentő polgári perrendtartás alapján bírálja el. A bíróság azt vizsgálja elsősorban, hogy a csődtörvény szerint az adós cég fizetésképtelennek minősül-e.

A fizetésképtelenséget a bíróság a csődtörvény szabályai szerint bírálja el. A csődtörvény egyértelműen meghatározza, hogy mikor tekintendő egy cég fizetésképtelennek, azonban a jogi értelemben vett fizetésképtelenség eltér a köznapi, vagy gazdasági értelemben vett fizetésképtelenségtől.

Felszámolás és felelősség

Szintén fontos lehet, hogy az adós a felszámolást megelőző időszakban milyen tranzakciókat hajthat végre. Ebben az időszakban speciális szabályok irányadók az ügyvezető által irányított gazdálkodásra, amelyek más megítélést eredményeznek az egyes ügyletek vonatkozásában, mint a hétköznapi, normál gazdálkodás esetén. Sok esetben a mindennapi üzleti tevékenység során szokásos ügylet válhat az ügyvezető felelősségének alapjául.

Fontos szempont az egyes céges tranzakciók, szerződések, kötelezettség-vállalások, stb. szempontjából, hogy a jogszabályok, és a bírói gyakorlat alapján az ügyvezető mellett a cégtulajdonos is előtérbe kerülhet a felelősség vizsgálatakor.