A cég tartozásának kiegyenlítése kapcsán a hitelezők szempontjából elsődleges kérdés, hogy vajon milyen formában lesz követelhető a fizetésképtelen adóstól a tartozása.
A csődeljárás
Pontosan a fenti kérdésre ad választ a csőd/felszámolási eljárás. Amikor az adós a fizetésképtelenségét észleli, egy formanyomtatványon kérheti az eljárás megindítását. Ehhez a formanyomtatványhoz csatolni kell többek között három hónapnál nem régebbi beszámolóját vagy közbenső mérlegét, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, az eljárási illeték- és a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot, valamint a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozatát is. Ezt a kérelmet az adós székhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. A benyújtás és a kérelem befogadás után a törvény értelmében az adós cég megnevezése mögött a cégjegyzékben feltüntetik a “cs.a.” toldatot. A csőd- illetve felszámolási eljárás elhatárolásával kapcsolatos további információkért kérjük tekintse meg ezzel kapcsolatos írásunkat.
A csődeljárás második szakasza a moratórium. Ekkor lehetősége van az adósnak a hitelezőkkel tárgyalni, ennek célja végső soron a megegyezés elérése. Ennek során sem a kötelezettségek, sem a jogok nem szűnnek meg, csupán végrehajtás nem rendelhető el az adós ellen, így a számláinak terhére sem teljesíthető fizetési megbízás.
Amennyiben a felek meg tudnak egyezni, és létrejön a csődmegállapodás, akkor ezt a bíróságnak be kell jelenteni. Ezt a bíróság meg fogja vizsgálni, és amennyiben megfelel a jogszabályoknak, akkor végzéssel elfogadja. Ugyanakkor, ha nem születik megállapodás úgy a felszámolási eljárást meg kell indítani.
Lényeges kérdés, hogy a kielégítési sorrend hogyan alakul a felszámolt adós vagyonából. Erről a Cstv. 57.§ pontosan rendelkezik. Ennek részletszabályairól további információkat találhat a kielégítési sorrendet részletesen taglaló alábbi blogbejegyzésünkben
A felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás a végső eszköz a fizetésképtelen adós hitelezőinek, hogy kielégítést kapjanak. Az eljárást a bíróság hivatalból vagy kérelemre indíthatja meg. Hivatalból indítja meg, ha a fent említett csődeljárás nem vezet eredményre. Az eljárás során a bíróság engedélyezhet egy 45 napos határidőt az adósnak, hogy a tartozását kiegyenlítse. Abban az esetben, ha az adós ez idő alatt rendezni tudja a tartozását/sait, akkor nem kerül sor a felszámolásra. Ebből is látható, hogy a rendszer elsősorban a finomabb eszközöket támogatja, és még az utolsó pillanatban is lehetőség ad a rendezésre. Ha erre nem kerül sor, akkor a fizetésképtelenséget elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően kirendelésre kerül a felszámoló, amiről egy felszámolást elrendelő végzés kerül közzétételre a Cégközlönyben. Ekkortól a hitelezőknek 40 napjuk van arra, hogy a felszámolónak bejelentsék a követeléseiket, melyeket nyilvántartásba vesznek és besorolják. Természetesen a felszámoló eljárásával, mulasztásával szemben a bírósághoz lehet fordulni kifogással. Még ebben a 40 napos határidőben is lehetőségük lesz a feleknek megállapodást kötni és ezt a bírósághoz jóváhagyásra benyújtani, azaz a jogalkotó még kvázi az utolsó utáni pillanatban is meghagyja a lehetőséget a felek számára a bíróságon kívüli megegyezésre. A csőd- illetve felszámolási eljárás elhatárolásával kapcsolatos további információkért kérjük tekintse meg ezzel kapcsolatos írásunkat.
A felszámoló felméri az adós vagyonát és a vele szemben támasztott követeléseket. Emellett érvényesíti az adós igényeit és a vagyonát értékesíti. Ezután a zárómérleg és a felszámoló vagyonfelosztási javaslatát figyelembe véve a bíróság végzéssel határoz.
Csőd- vagy felszámolási eljárással kapcsolatos ügye van?
Amennyiben Önnek csőd- vagy felszámolási eljárással vagy ezekkel összefüggő jogi üggyel kapcsolatban lenne szüksége szakértő segítségre vagy tanácsadásra, forduljon bizalommal Irodánk munkatársaihoz az alábbi elérhetőségeink egyikén.
