Az adócsalást 2012. január 1. óta hivatalosan költségvetési csalásnak nevezzük, mely magában foglalja többek között az olyan bűncselekményeket, melyek során valaki nem fizeti be az adót a központi költségvetésbe, illetve amikor adókedvezményt, visszatérítést vesz igénybe jogosulatlanul. A költségvetési csalás a sikkasztáshoz hasonló bűncselekmény, viszont míg sikkasztani egy cégtől, vállalkozástól lehetséges, költségvetési csalás bűntettét kizárólag az állam ellen lehet elkövetni.
Hogyan valósul meg a bűncselekmény és ki lehet elkövetője?
A Büntető Törvénykönyv alapján többféle módon lehet költségvetési csalás bűntettét elkövetni.
Elsősorban az követ el költségvetési csalást, aki „költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja.” Tehát az, aki adózási kötelezettségével, valamint költségvetésből eredő pénzeszközökkel kapcsolatban egy másik személyt megtéveszt, tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti is azt, illetve hamis adatokat közöl, a valóságot leplezi.
Másik módja e bűncselekmény elkövetésének az, amikor költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz valaki igénybe. Ennek egyik leggyakoribb esete Magyarországon az áfacsalás.
Költségvetési csalás bűntettét követi el az is, aki költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel. Ezt a magatartást valósítja meg az, aki valamely állami támogatást nem arra fordít, amire azt kapta, amire a támogatás járt.
Mindhárom elkövetési magatartásnak feltétele, hogy cselekményével az elkövető a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzon. Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat egyaránt érteni kell.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, akinek költségvetéssel kapcsolatos kötelezettsége van, aki adóalany.
A törvény külön rendelkezik arról, hogy a jövedéki termékekkel kapcsolatban mely magatartások büntetendők. Ennek alapján bűncselekményt követ el az, aki a törvényben meghatározott szabályoktól eltérően jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt ok. A jövedéki adókról és jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvény határozza meg, hogy mik minősülnek jövedéki terméknek: ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány.
Milyen büntetésre számíthat, aki költségvetési csalást követ el?
A Büntető Törvénykönyv az okozott vagyoni hátrány alapján minősíti a bűncselekmény büntetését: minél nagyobb az okozott vagyoni hátrány, annál nagyobb a büntetés.
- A büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve, ha a költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
- A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy ha a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
- A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
- A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A törvény külön meghatározza, hogy milyen értéket ért kisebb, nagyobb, jelentős stb. vagyoni hátrány alatt. Eszerint jelentős a vagyoni hátrányt, ha az 5.000.001- 50.000.000 forint közé esik.
Látható, hogy bűnszövetségben, valamint üzletszerűen történő elkövetés esetén a büntetés súlyosabb. Azonban e két esetet kivéve, bizonyos feltételek teljesülése esetén a büntetés korlátlan enyhítésére is lehetőség van.
A törvény alapján bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Ennek értelmében, már az is megalapozhatja a súlyosabb büntetést, ha ketten megbeszélik, hogy adócsalást fognak elkövetni és e cselekményt megpróbálják végrehajtani.
Költségvetési csalás bűnszervezetben való elkövetése – Mi az a bűnszervezet?
Az elmúlt évtizedekben megnőtt a száma az ún. körbeszámlázásos ügyeknek. Az ilyen ügyek szereplői az állami költségvetésnek nagymértékű károkat okozó számlabefogadó és kibocsátó cégek hálózata. Sok esetben éveken keresztül felderítetlenek maradnak ezek az esetek.
A bíróság az ilyen ügyeket költségvetési csalás bűnszervezetben való elkövetéseként minősíti.
A Büntető Törvénykönyvünk úgy határozza meg a bűnszervezet fogalmát, hogy az legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A bűnszervezetben történő elkövetést a törvény súlyosabb büntetésekkel sújtja. Ebből pár példát ismertetünk az alábbiakban:
- A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év, azonban bűnszervezetben történő elkövetés esetén azonban a legmagasabb tétel huszonöt év.
- A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
- Nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
- Nem bocsátható próbára az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja.
- Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.
- Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van.
