Korábbi cikkünkben az üzleti titok megsértésének polgári jogi vetületével foglalkoztunk, ismertettük az üzleti titok megsértésének fogalmát, hogy mely módokon sérülhet, valamint a jogsértés lehetséges szankcióit.
Az üzleti titok megsértésével a büntetőjog is foglalkozik, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények körébe sorolja. Ebből is látható, hogy a gazdasági élet elkerülhetetlen velejárója az üzleti titokkal való érintkezés.
A vállalati vezetőket polgári jogi felelősség mellett, büntetőjogi felelősség is terheli, hiszen vagyonkezelői feladataik és a gazdasági – irányítási jellegű feladataik is vannak (könyvelés rendben tartása, adókötelezettség teljesítése). A cél egyértelműen a minél eredményesebb gazdálkodás.
Tisztességes gazdálkodás
Gazdasági tevékenység gyakorlása során a tisztességes és törvényes gazdálkodás szabályait, kereteit tiszteletben kell tartani. A gazdasági bűnözés mindig sérti vagy veszélyezteti a tisztességes gazdálkodás rendjét. Gyakran találkozhatunk a más vagyonával történő hazardírozással, a versenytársak félrevezetésével, kijátszásával, bennfentes információk felhasználásával végzett nyerészkedéssel, valamint versenytorzító megállapodásokkal, ezért nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy a piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme, a gazdasági tevékenység része és a legalapvetőbb kötelezettsége a gazdasági tevékenységet folytató, végző személynek.
Mit mond a Btk.?
A törvény rendelkezése alapján, aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az üzleti titok fogalmát az arról szóló törvény határozza meg, úgy fogalmaz, üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben vagy elemeinek összességeként nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Továbbá üzleti titoknak minősül a know-how, ami nem más, mint azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. Tehát a büntetőjogi tényállás ma már kiterjed a know-how-ra is.
Tényállási elemek
A bűncselekmény jogi tárgya nem más, mint a gazdasági verseny tisztaságához, ezen belül a tisztességes piaci magatartáshoz fűződő és a versenytársakat oltalmazó társadalmi érdek.
Jogosulatlan a megszerzés, ha titokhoz arra fel nem jogosított személy a jogosult akarata vagy hozzájárulása nélkül hozzáfér. Jogosulatlannak tekintendő az üzleti titok, például telefon lehallgatás után való megszerzése is. Jogosulatlan a felhasználás, a közlés és a nyilvánosságra hozatal, amennyiben az a titok tulajdonosának beleegyezése nélkül, vagy éppen kifejezett tilalma ellenére történik, függetlenül attól, hogy az elkövető jogosan vagy jogtalanul jutott a titok birtokába. A más által jogosulatlanul megszerzett üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala is tényállásszerű magatartás, de a felhasználás nem jelent szükségképpen nyilvánosságra hozatalt is. A nyilvánosságra hozatal történhet sajtó, tömegtájékoztatás vagy sokszorosítás útján. Ilyennek minősül például, ha az elkövető közreműködik a szabadalmazott termék gyártásában, majd egy olyan másik cégnél vállal állást, amely jogosulatlanul felhasználja a termék összetételére és gyártási technológiájára vonatkozó, általa ismert titkos adatokat.
A hozzáférhetővé tétel olyan helyzetteremtés, amelyben a más személy (bárki) részére konkrét lehetőség nyílik a titok megismerésére, de birtokbavételére nem.
A pénzügyi jellegű titkok esetében a jogtalan felhasználás nem tényállásszerű az első fordulatban, azonban az adott pénzintézet vonatkozásában üzleti titoknak is minősülhet, így kimerítheti a második változat szerinti tényállást.
A bűncselekmény-elkövetés során a jogtalan előnyszerzés célzatának (mint szubjektív tényállási elem) vagy a vagyoni hátrány okozásának (mint eredmény) meg kell jelennie. Az előny egyaránt lehet anyagi (vagyoni) vagy személyes (például egzisztenciális, soron kívüli előléptetés stb.), de mindenképpen a korábbinál kedvezőbb helyzet elérését jelenti.
Vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny, ha a vagyoni hátrány a konkurens cégnél más okból következett be. A bűncselekmény elkövetése csak akkor állapítható meg, ha bizonyítást nyert, hogy az elkövetési magatartások bármelyikét jogtalan előnyszerzés végett követték el.
Az elkövetési magatartások bármelyike megalapozhatja a titoksértést, így a megszerzés már önmagában, felhasználás nélkül is megvalósítja a bűncselekmény elkövetését. Jellemző elkövetési magatartás lehet annak a cselekménye, aki a korábbi vállalkozásban való részvétele során megszerzett információt, például egy áru anyagösszetételét vagy előállításának védett technológiai eljárását másik vállalkozásba lépése után felfedi, s ezzel a piacon a versenytársnak számító, előző gazdálkodó szervezetet hátrányos helyzetbe hozza.
Legyen szó akár a jogsértés bekövetkezésének megelőzéséről, akár a jogsértés bekövetkezésének megtörténtét követően, az arra való megoldás megtalálásáról, keressen minket bizalommal, állunk rendelkezésére!
Hogyan kezdjek bele?
Hívja munkaidőben a +36-1-796-5335 vagy +36-70-361-0700 telefonszámokat, vagy töltse ki kapcsolati űrlapunkat ide kattintva!
