Az üzleti titokra vonatkozó szabályozást az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény tartalmazza.
A gazdasági életben való részvétel egyik velejárója az üzleti titokkal való közvetett vagy közvetlen érintkezés, legyünk akár cégvezetők, akár munkavállalók, vagy vezessünk egy vállalkozást. Az üzleti titok megsértésének ténye polgári és büntetőjogi szempontból is vizsgálható, jelen írásunkban a polgári jogi vetületét ismerhetik meg.
Még mielőtt az üzleti titok megsértéséről beszélnénk, mielőtt a jogsértés bekövetkezne, számos lehetőség van annak elkerülésére. Elkerülhető versenytilalmi megállapodás megkötésével, akár egy titoktartási nyilatkozat aláírásával vagy a munkaszerződésen belül alkalmazott kikötésekkel.
Abban az esetben, ha a jogsértés már bekövetkezett, ügyvéd közreműködésével számos lehetőség van jogunk érvényesítésére, melyek sikeressége igen gyakori és jó eséllyel elkerülhetjük a pereskedést.
Mit tekintünk üzleti titoknak?
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
Titkosság alatt azt értjük, hogy nem közismert vagy nem könnyen hozzáférhető tényről van szó, arról nem találunk írásokat az interneten.
A munkáltató jogos gazdasági érdekének megsértésére kiváló példa lehet az az eset, amikor a munkáltató üzleti titkát felfedik vagy felhasználják, mely jogsértések azonnali hatályú felmondás indokául szolgálhatnak.
Mi az a know-how?
Know-how, azaz a védett ismeret az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
Fontos megjegyezni, hogy a 2016/943. Európai Uniós irányelv értelmében az üzleti titok fogalom-meghatározása nem terjed ki sem a triviális jellegű információkra és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tapasztalatra és készségekre, sem pedig azon információkra, amelyek az ilyen jellegű információkkal foglalkozó körhöz tartozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzáférhetők.
Védett ismeret tekintetében a jogosult az alkotótól eltérő személy is lehet, ennek megfelelően alapvetően azt kell az üzleti titok jogosultjának tekinteni, aki az üzleti titok titokban tartásával kapcsolatban az adott helyzetben általában elvárható megatartást megtette.
Mely jogok fűződhetnek az üzleti titokhoz?
A törvény úgy fogalmaz, hogy a jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára, valamint felfedésére. Felfedésnek tekintendő a nyilvánosságra hozatal és közlés együttesen.
Továbbá a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogát egészben vagy részben átruházhatja, valamint az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.
Mely esetekben sérül?
Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.
Jogos a kérdés, hogy mit tekintünk jogosultalan megszerzésnek? A törvény értelmében az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg. Mindemellett, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti bármely egyéb, az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző megszerzése.
Jogosulatlan hasznosításnak, illetve felfedésnek tekintendő egyrészt, az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot; az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti az is, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten a felsorolt személyek egyikétől jutott hozzá és ez a személy az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította, vagy fedte fel.
Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti másrészt a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása tilalomba ütközik.
Milyen szankciók várhatók?
Elsőként az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti:
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
- a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását
- a jogsértő árú megsemmisítését vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét
- a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását
- a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését
- az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását
- követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.
További lehetőségként, a jogsértő kérelme esetén a bíróság a jogosult javára a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését is elrendelheti bizonyos esetekben.
A jogosult mindezek mellett kártérítésre is igényt tarthat, melynek összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.
Következő cikkünkben ismertetjük az üzleti titok megsértésének büntetőjogi aspektusait is.
Hogyan kezdjek bele?
Hívja munkaidőben a +36-1-796-5335 vagy +36-70-361-0700 telefonszámokat, vagy töltse ki kapcsolati űrlapunkat ide kattintva!
