POLGÁRI ÉS BÜNTETŐJOGI KÉRDÉSEK
„A Btk. 405. § (1) bekezdése szerint, aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) * Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádemelés előtt kiegyenlíti.”
A fenti tényállás – a korábbi cikkekben vázolt, gazdálkodás rendjét sértő cselekményekkel együtt – szintén elvontan fogalmaz, pedig gyakori problémát ölel fel. Például ha banki hitelemet az ingatlanom fedezi, azt nem írhatom át más nevére csak úgy.
A bűncselekmény elkövetési tárgya ugyanis egy tartozás fedezete, s ez a speciális vagyontárgy bármilyen lehet; autó, ingatlan, részesedés, stb. Ahhoz, hogy a bűncselekmény megállapítható legyen, szükséges, hogy a lekötött vagyontárgy beazonosítható legyen, és meglegyen a biztosíték jogcíme, ami egyébként közömbös, de írásbeli szerződésnek kell tartalmaznia.
A vagyontárgy eladása, megterhelése, megrongálása, megsemmisítése, elrejtése is megvalósítja, de akár a megállapodástól eltérő hasznosítása, a titkolt vagy színlelt vagyonátruházás is. A bűncselekmény megvalósul, ha például a zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzése előtt az adós elidegeníti a szerződésben meghatározott ingatlant.
Fontos, hogy kizárólag szándékosan lehet elkövetni, tehát nincs gondatlan alakzat, és a szándéknak is ki kell terjedni az eredményre is, viszont nincs büntethetőség, ha a vádemelés előtt a tartozás rendezésre kerül, így ha ilyen cselekmény elkövetése merül fel, fontos, hogy magával a tartozással, tehát a polgári oldallal is foglalkozzunk.
A fedezetelvonó szerződésekkel egyébként a Ptk. is foglalkozik:
„Ptk. 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.
(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.”
A fentiek alapján tehát hatálytalan az olyan szerződés, amiben elvonták a tartozás fedezetét.
Irodánk azt tűzte ki célul, hogy Ügyfeleink vállalkozásaival kapcsolatosan mind a polgári jogi, mind a büntetőjogi kérdésekben teljeskörű tanácsadással tudjon szolgálni, így ezzel összefüggő kérdések esetén irodánkba időpont foglalható online vagy személyes konzultációra.
Hogyan kezdjek bele?
Hívja munkaidőben a +36-1-796-5335 vagy +36-70-361-0700 telefonszámokat, vagy töltse ki kapcsolati űrlapunkat ide kattintva!
