Mi a különbség felszámolás és csődeljárás között? Egyik a másikból következik? Mit takar valójában az elnevezésük? És a legfontosabb, mi lesz a vagyonnal?

Elsődlegesen fogalmi elhatárolásra van szükség fizetésképtelenség és csőd között. Fizetésképtelen állapoton értjük, amikor az adós nem képes kifizetni a lejárt tartozásait. Ekkor lép fel két, a köznyelvben gyakran kevert jogintézmény: a csődeljárás és a felszámolás. A jogalkotó is felismerte ezen intézmények közeli kapcsolatát így a két eljárást egy közös törvényben szabályozta, amely az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Cstv.).

Felszámolási eljárás

A törvény meghatározása alapján a felszámolási eljárás „olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.” (Cstv. 1.§ (3) bekezdés) Ebből a szakaszból kiolvasható, hogy a felszámolási eljárás után az eljárás alá vont adós jogutód nélküli megszűnésével számolhatunk. Fontos, hogy a felszámolási eljárás fogalmilag az érintett adós jogutód nélküli megszűnését vonja maga után.

Csődeljárás

A Cstv-ben szabályozott másik intézmény a csődeljárás. A hatályos, és pontos definíció szerint a csődeljárás „olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.” (Cstv. 1.§ (2) bekezdés) Ebből a rendelkezésből kiolvasható az adós és a hitelezők közötti párbeszéd, melynek legfontosabb jellegzetessége.

Felszámolási- és csődeljárás kapcsolata

Ha megfigyeljük a Cstv. 1.§ bekezdéseinek sorrendjét, akkor láthatjuk, hogy a relatíve enyhébb, tárgyalásos módszert, a csődeljárást követi a kvázi ultima ratio jellegű felszámolási eljárás. Természetesen kiemelendő, hogy a törvény 2.§ alapján ezek a szabályok csak a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjednek ki. Így egyértelmű, hogy a magánszemélyek tartozásainak rendezése kívül esik a csőd- illetve felszámolási eljárás hatókörén, arra az általános bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény törvény rendelkezései lesznek az irányadóak.

A fizetésképtelen adós minden olyan vagyona, amivel a csőd/felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezett, továbbá valamennyi vagyona melyet ennek megkezdése után szerzett, az eljárás keretébe fog tartozni (Cstv. 4.§ (1) bekezdés) – ugyanakkor a törvény külön nevesíti azon jogokat/jogosultságokat, melyek nem tartoznak bele a felszámolási/csődvagyonba.

A tartozás kiegyenlítésével és a kielégítési sorrenddel kapcsolatos bővebb információkért tekintse meg további írásainkat.

Felszámolással vagy csődeljárással kapcsolatos ügye van?

Amennyiben Önnek csőd- vagy felszámolási eljárással vagy ezekkel összefüggő jogi üggyel kapcsolatban lenne szüksége szakértő segítségre vagy tanácsadásra, forduljon bizalommal Irodánk munkatársaihoz az alábbi elérhetőségeink egyikén.