Manapság sajnos gyakoriak az egészségügyi ellátás, illetve beavatkozás során kialakuló fertőzések, melyeket a beavatkozás kockázati tényezői közé sorolnak. A fertőzések súlyos szövődményekhez, elhúzódó gyógyuláshoz, legrosszabb esetben akár halálhoz is vezethetnek.

Nézzük meg mik is ezek pontosan és mit lehet tenni egy ilyen helyzetben.

Mi a kórházi fertőzés?

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet határozza meg a kórházi fertőzés fogalmát, mely szerint nosocomialis (kórházi) fertőzés, azon egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, melyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személy a fekvőbeteg-szakellátás során szerez és amely az intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen.

Vannak olyan egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, melyeket kötelező jelleggel jelenteni kell, úgy, mint a nozokomiális járványok (már kettő összefüggő eset is járvány) és a nozokomiális véráramfertőzések.

Milyen gyakori?

Hazánkban elérhető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere, a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), mely naprakész információt nyújt számunkra.

A hivatalos adatok szerint hazánkban évente emelkedik a kórházi fertőzések száma, melyek közel fele sajnos halállal végződik. Egyes esetekben a kórházak is elismerték a fertőzést a halál okaként.

A kórházi fertőzések gyakorisága megoszlik a budapesti és a vidéki intézmények között, nem feltétlen a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakra jellemző, vannak kisebb intézmények, melyek minden fertőzés típus esetén rosszul teljesítenek.

A legkritikusabb kórházi osztályok, ahol leggyakrabban megjelennek a kórházi fertőzések, az intenzív, a sebészeti és a belgyógyászati osztály.

A fertőzés jogi megítélése

Ahogy azt már fentebb említettük, a kórházi fertőzés fogalmát jogszabály határozza meg. A bírói gyakorlat kiemeli, hogy amennyiben a kórházi tartózkodás idején, illetve a felvételt követő 48 órán túl jelentkeznek fertőzés tünetei vagy legsúlyosabb esetben, következett be a beteg halála, a bíróság vélelmezi, hogy kórházi fertőzésről van szó. Ebben az esetben a kórházat felróható mulasztás terhelheti a fertőzés kialakulásában, azaz a kórház felelős a fertőzésből fakadó károkért, sérelmekért.

A kórháznak bizonyítania kell, hogy mindenben az elvárható gondossággal járt el, és ennek ellenére következett be a fertőzés, illetve, hogy a fertőzés elkerülése, megelőzése érdekében minden elvárható intézkedést megtett; a fertőzés kellő időben ismerte fel (diagnosztikus vizsgálatok elvégzése), a fertőzést szakszerűen kezelte, továbbá, hogy előzetesen teljeskörűen tájékoztatta a beteget a lehetséges fertőzésről, illetve annak lehetséges következményeiről. Amennyiben sikerül ezt igazolnia/bizonyítania a kórháznak, abban az esetben kimentheti felelősségét.

Szakmai szabályszegés, mint kár

Ahhoz, hogy kártérítési felelősségről beszélhessünk négy tényező együttes fennállására van szükség, úgymint jogellenes magatartás, kár, ok-okozati összefüggés a kár és a magatartás között, továbbá a felróhatóság. Amennyiben ezen négy tényező közül bármelyik hiányzik, nem állhat fenn kártérítési felelősség.

A Ptk. deklarálja a károkozás általános tilalmát, melyre vonatkozóan a bírói gyakorlat kifejtette, hogy a károkért való felelősség szempontjából minden károkozás, amely nem minősül jogszerűnek, jogellenes. Másként megfogalmazva a jogellenes minden olyan magatartás, ami károsodásra vezet, kivéve, ha a jogszabály a károkozó magatartás jogellenességét kizárja. Az 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján érvényesített orvosi kártérítési felelősségi ügyekben mindez azt jelenti, hogy a szakmai szabályok megszegésének nem a jogellenesség, hanem a felróhatóság vizsgálata körében van jelentősége.

A kórházi fertőzéssel kapcsolatban a károkozás mellett személyiségi jogsértés is felmerül, ugyanis a Ptk. nevesített személyiségi jogként említi, többek között az élet és egészség védelméhez való jogot. Ezen nevesített jogok sérelme esetén, nem vagyoni sérelmünkért sérelemdíjra vagyunk jogosultak.

Miben segíthet az ügyvéd?

Abban az esetben, ha az ügyfél a segítségünket kéri, tájékoztatjuk őt az adott jogkérdésben kialakult bírói gyakorlatról, illetve, hogy az adott ügyben van- e lehetőség peren kívüli egyezség létrehozására, továbbá segíthetünk igényei érvényesítésében akár peres úton is, melyre vonatkozóan tájékoztatjuk a peres eljárás várható menetéről és annak lehetséges kimeneteléről.

Mindezek mellett segítséget tudunk nyújtani közigazgatási vagy etikai eljárásban való képviselet ellátásában is.