SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE

Ahogy előző cikkünkben bemutattuk, a vállalati vezetők felelőssége sokrétű és rendkívül szerteágazó, s a gazdálkodás rendjét sértő cselekményekre is szükséges figyelemmel lennünk.

Ilyen bűncselekmény a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban, tartozás fedezetének elvonása, engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység, saját tőke csorbítása, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása.

Ebbe a kategóriába lehet felsorolni a tőkepiacot érintő cselekményeket is, ám azon ügyek specialitásaira ebben a cikkben nem térünk ki, ahogy a felszámolással és a tartozás fedezetének elvonásával kapcsolatos kérdésekre is külön helyet biztosítunk.

A számvitel rendjének megsértése – miután gyakran merül fel, s kevesen tudnak róla – első helyen kerül ismertetésre.

„A Btk. 403. § (1) bekezdése szerint, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel  a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

(3) *  A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.

(4) *  E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”

A fenti jogszabály értelmezése azonban nem egyszerű feladat. Hogyan is következő el ez a bűncselekmény?

Ahhoz, hogy ezt tudjuk, ismernünk kell a számviteli törvény, és az egyéb kapcsolódó jogszabályok tartalmát.

  1. A bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség
  2. A beszámolókészítési kötelezettség
  3. A könyvvezetési kötelezettség

A számvitel rendjének megsértése az elkövetési magatartások tanúsításán túl csak akkor válik befejezetté, ha a fenti kötelezettségek elmulasztása a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő.

Különös figyelemmel kell lenni erre a cselekményre felszámolási eljárás során, hiszen a Btk. 404/A. § a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) elkövetéséről, feljelentést kell tennie.

JOGOSULATLAN PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG

„A Btk. 408. §  (1) bekezdése szerint, aki törvényben vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt engedély nélkül

a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,

b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél,

c) biztosítási, viszontbiztosítási,

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, e) közösségi finanszírozási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Bár a fenti tényállás elvont, s úgy tűnik, a vállalkozásoknak erre nem kell figyelemmel lenniük, sok olyan aspektusa felmerülhet, amivel jó, ha számolunk. Pénzügyi szolgáltatásnak minősül ugyanis a pénzkölcsön vagy hitel nyújtása, ennek közvetítése, a követeléskezelés, követelésvásárlások, sőt, némely esetben a behajtási tevékenység is. Ennek okán nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mikor követünk el engedély nélküli tevékenység gyakorlásával bűncselekményt, s mire kell figyelnünk akkor, ha több pénzkölcsönt is nyújt a cégünk (s persze az is segít, ha jó, mindenre kiterjedő szerződéseket készít a cégünk).

Hogyan kezdjek bele?

Hívja munkaidőben a +36-1-796-5335 vagy +36-70-361-0700 telefonszámokat, vagy töltse ki kapcsolati űrlapunkat ide kattintva!