A csőd- illetve felszámolási eljárás kapcsán lényges kérdés, hogy hogyan alakul a kielégítési sorrend hogyan a felszámolt adós vagyonából. Ennek részletszabályairól a Cstv. 57.§ pontosan rendelkezik.

A kielégítés sorrendje

1. A felszámolás költségei, melynek elemei:

  • Adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést; a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat; valamint a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is; ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is;
  • A vagyon értékesítésével és a követelések behajtásával járó igazolt költségek;
  • Az adóst terhelő, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;
  • Felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;
  • Az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;
  • A felszámoló díja;
  • A vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;

2. A felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseknek ki nem elégített része a zálogtárgy általános forgalmi adó nélkül számított értékesítési árbevétele összegéig. Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó.

3. A gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti.

szervezet (személy). (Cstv. 57. § (1) bekezdés).

4. A kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből, sérelemdíjból eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve); a kis- és mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése; valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja azon követelései, amelyek azon alapulnak, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a biztosított betéttel rendelkező betétesek jogutódjává, illetve követeléseik jogosultjává vált.

5. A társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók – kivéve az a) pontban meghatározott adó- és járuléktartozásokat – és adók módjára behajtható köztartozások; az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényen alapuló követelések; bűnügyi hitelezői igénybejelentés; továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások; valamint a közműdíjak, a társasházi közös költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának a d) pontban nem említett követelései.

6. Egyéb követelések

7. A keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás;

8. Azok a követelések, amelyek jogosultja

  • a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
  • a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
  • vezető állású munkavállaló,
  • a fent említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,
  • az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,

az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett.

Példa a kielégítési sorrendre

Az adós vagyonát tehát a fent említett sorrendben fogják szétosztani a hitelezők között. Természetesen figyelembe kell venni, hogy amennyiben az adós vagyona elfogy, akkor a kielégítési sorrendben hátrébb állóknak lehetséges, hogy már nem lehet megtéríteni a követelését. Éppen ezért a felek számára különféle biztosítéki megoldások és egyéb szerződéses kitételek állnak rendelkezésre követeléseik biztosítására, mely lehetőségek tárháza igen jelentős.

A fentiek  könnyebb megértését az alábbi példa hivatott elősegíteni, melynek alapja egy hipotetikus felszámolási eljárás:

A “nagynevű” cég rendelkezik egy 30 millió forint értékű ingatlannal, 20 millió forint értékben gépjárművel és 10 millió forint értékben (kamatokkal együtt) rövid lejáratú kölcsönt adott “kisnevű” cégnek. A “nagynevű” cégnek egy munkavállalója van, akinek a végkielégítése 2 millió forint. A cég tartozik 10 millió forinttal “hitelező1”-nek, 20 millió forinttal “hitelező2”-nek, 30 millió forinttal “magánszemély hitelező1”-nek, emellett van 10 millió forint adótartozása. A felszámolás díja 2 millió forint.

Tételezzük fel, hogy a kölcsönből adódó követelést a felszámoló sikeresen behajtotta. Ebben az esetben a felszámolás során a vállalat vagyona 60 millió forint. A vállalat tartozása pedig 74 millió forint. Az eljárás során a fent látott sorrend alapján a kielégítési sorrend a következő:

  1. a munkavállaló végkielégítése, valamint a felszámolási eljárás díja (maradt 56 millió)
  2. a “magánszemély hitelező1” 30 millió forintos igénye (maradt 26 millió)
  3. az adótartozás, melynek értéke 10 millió forint (maradt 16 millió)
  4. ekkor jöhetnek az egyéb követelések, ezek pedig “hitelező1” és “hitelező2” követelései, ami összesen 30 millió forint. Erre a vállalat vagyona már nem elegendő, így kettejük között arányos megosztás lesz, mivel többet már nem lehet a vállalaton behajtani.

Lépjen velünk kapcsolatba csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos ügyében!

Amennyiben Önnek csőd- vagy felszámolási eljárással vagy ezekkel összefüggő jogi üggyel kapcsolatban lenne szüksége szakértő segítségre vagy tanácsadásra, forduljon bizalommal Irodánk munkatársaihoz az alábbi elérhetőségeink egyikén.