A köznyelvben gyakran emlegetik, hogy valamilyen kötelezettség nem teljesítése kapcsán vis maiorra való hivatkozással ki tudják menteni magukat, és így végső soron “megúszhatnak” bármilyen szerződésszegést, vagy károkozást.

Hogyan is működik a vis maior valójában?

A Polgári Törvénykönyv pontosan szabályozza a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének esetkörét, valamint a kimentés módját is. Ez azért lesz jelentős, mert az üzleti élet szereplői egymással legtöbbször bonyolult szerződéses konstrukciókban teljesítik a vállalt kötelezettségeiket.

A kötelmi jog alapelvei közé tartozik, hogy a vállalt szerződést teljesíteni kell, ezen kötelezettség alól a mentesülés csak nagyon szűk körben lehetséges. Ez az úgynevezett kontraktuális felelősség. Röviden ez azt jelenti, hogy mindenki maga viseli a később bekövetkezett történések kockázatát. Ha a polgári jog nyelvén szeretnénk megfogalmazni, akkor mindenki az ellenőrzési körén belül bekövetkezett károkért lesz felelős, de azon kívül mindenki maga viseli azt a kárt, ami másnak nem felróható. A Polgári Törvénykönyv 6. könyv 142. § ezt a következőképpen fejezi ki:

„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”

A mai modern világban mi minősül ilyen vis maior esetnek?

Az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúria) a 2008-as gazdasági válság kapcsán elemezte a vis maior esetkörét a modern helyzetekre. Fontos kiemelni, hogy itt elhatárolásra kerülnek a köznyelvben vis maiorként hivatkozott tényállások, amelyek sok esetben nem minősülnek jogilag annak. A természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelenti, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el, így értelmezte a bíróság a vis maiort. Összesítve a Legfelsőbb Bíróság nem tekintette a 2008-as gazdasági válságot vis maiornak. A legutóbbi nagy példa, a COVID-19 járványra való megfeleltethetősége további eseti bírói döntéséket fog igényelni. A hatályos Polgári Törvénykönyv miniszteri indokolása viszont megfogalmazza, hogy egy világjárvány minősülhet vis maior helyzetnek. Így mivel az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bírói jogszabály alkalmazása során annak miniszteri indokolását is figyelembe kell venni így kimondható, hogy lehetséges a COVID-19 járvány vis maiorként való minősítése.

Fontos kiemelni, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. Nem fog minden szerződés automatikusan vis maironak minősülni, a helyzet ennél árnyaltabb. A súlyponti kérdés az lesz, hogy a szerződő felek mindent megtettek-e annak érdekében, hogy az okozott károkat megelőzzék, elhárítsák. Itt felmerülhet, hogy a vis maior okozhatja a szerződés lehetetlenülését is, ez pedig megszűnéshez vezethet. A fél vis maior helyzetben minden igyekezete ellenére se tudja teljesíteni a kötelezettségeit, és így a szerződés lehetetlenül, majd megszűnik. Ezt a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata is igazolta.

Összességében tehát a köznyelvi vis maiorra hivatkozás nem állhat meg minden helyzetben, még egy járványhelyzet idején sem. Mindig vizsgálni kell az eset pontos körülményeit, és ezeket a kötelmi és a polgári jog alapelveinek tükrében elbírálni. Az elvárható gondosság tanúsítása még egy vis maior helyzetben is alapot adhat valamiféle kármegosztásra.

Kártérítési ügye van?

Munkatársaink széleskörű tapasztalattal rendelkeznek kártérítési jogi kérdésekben, kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésére. Keresse fel ügyvédi irodánkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén!