Devizaalapú hitelről akkor beszélünk, ha a devizában nyilvántartott hitel folyósítása, illetve törlesztése forintban történik. A hazai devizahitelek döntő része devizaalapú hitel, mert devizában számolják el, a folyósítás és törlesztés azonban forintban történik. A devizahitel esetében a devizaárfolyam kockázatait az ügyfél viseli, hiszen a bank a felvett devizaforrások árfolyam- és adott esetben a kamatkockázatát is az adósokra terheli.
Mi történik, ha az ügyfél nem tudja fizetni tovább az árfolyamváltozással egyre csak növekvő hitelét? A helyzet rendezése számos módon megvalósulhat, az ügyfél, illetve a bank közötti egyeztetések sikerességétől függően akár a kényszerítő eszközökkel járó eljárások is elkerülhetők.
Hogyan tudom elkerülni a végrehajtót vagy a követeléskezelőt?
A legbékésebb rendezési mód, amellyel az ügyfél élhet, a fizetési nehézségének bejelentése a bank felé. A bank a bejelentést követően megvizsgálja a rendelkezésre álló adatokat, és az alapján ajánlja a legmegfelelőbb átstrukturálását a hitelnek. Ez a devizahitel szerződés módosításával jár szükségképpen együtt, azonban ilyen módon elkerülhetők a súlyos jogkövetkezményekkel járó kényszerítő eljárások.
Követeléskezelő/végrehajtó foglalkozik az ügyemmel. Mit tegyek?
Amennyiben a fizetési nehézségek bejelentése elmulasztásra került, sajnálatos módon a késedelmes tartozás rendezésére automatikus követeléskezelési folyamat indul meg. Laikusként nehézséget okozhat átlátni ezen folyamat menetét, tekintve, hogy sok esetben az érintettek a követeléskezelő, illetve a végrehajtó szerepét is összetévesztik, a kettő jogkör egyértelmű különbségeinek ellenére.
Követeléskezeléssel cégek foglalkoznak, ők vásárolják meg más cégektől – például a banktól – a követeléseket, melyeket jogi és egyéb eszközökkel igyekeznek behajtani az adóstól. Tekintettel arra, hogy a követeléskezelők cégként működnek, ők karhatalmi eszközökkel nem élhetnek a követelés behajtása érdekében, csupán kezdeményezni jogosultak a különböző – például fizetési meghagyásos vagy végrehajtási – eljárások megindítását. Ezen eljárások kilátásba helyezését előszeretettel használják a követeléskezelők nyomásgyakorlás céljából, de fontos a tisztánlátás érdekében, hogy ők maguk nem jogosultak az ilyen eljárások lefolytatására vagy kényszerítő eszközök alkalmazására. Éppen ezért a követeléskezelő cégekkel szemben továbbra is mód van a követelés megalapozottságának vitatására, hiszen megeshet, hogy a cégek elévült vagy bírói úton nem érvényesíthető követelést kívánnak behajtani. Ennek megítélése, illetve a követeléskezelő cégekkel történő egyezkedési eljárás lefolytatása komoly jogi szakértelmet igényel, így ajánlott megfelelő szaktudással rendelkező személy megbízása a képviselettel kapcsolatos feladatok ellátására.
Ezzel szemben a bírósági végrehajtók jogosultak a lejárt követeléseket állami kényszerrel érvényesíteni, eljárásuk minden esetben valamilyen végrehajtható okirat, például egy jogerős fizetési meghagyás, jogerős bírósági ítélet, vagy közjegyző záradékkal ellátott szerződés alapján indulhat meg. Azaz itt is fontos hangsúlyozni, hogy a hitel törlesztésének elmaradása esetén nem azonnal és nem is szükségképpen kerül végrehajtó elé ügye. Mindenképpen ajánlott azonban a végrehajtás elkerülése, ugyanis a végrehajtó az államapparátus részeként jogosult többek között a munkabérének letiltására, bankszámlára hatósági átutalási megbízás kiadására, ingó vagy ingatlan árverezés lefolytatására. Természetesen ebben az eljárásban is ajánlott hatékony és szakszerű jogi segítség igénybevétele, annak érdekében, hogy az eljárás az adós számára a lehető legkíméletesebb módon záruljon.
Devizahitellel kapcsolatos ügye van?
Amennyiben Önnek devizahitel fizetésével vagy ezzel összefüggő jogi üggyel kapcsolatban lenne szüksége szakértő segítségre vagy tanácsadásra, keresse fel irodánkat az alábbi elérhetőségeink egyikén.
